Pálhegyi Lajos (1903-?)

Pálhegyi Lajos zeneszerző, karnagy, Miskolc. *1903, Miskolc. Karnagyképző tanfolyamot végzett. Az Országos Magyar Dalosszövetség kerületi titkára, magyar nóta zenekarának karnagya és szervezője. A MOVE Egyetértés Dalkör karnagya. Hét dalárdának működő tagja. Magyar nótaestet rendezett a szabadegyetem előadásának keretében. Szerzeményei: magyar nóták, műdalok (Amióta megláttalak, Tearózsa, Ne tagadd, hogy enyém voltál, Mért nyílt virág a hó alatt, stb.). A Rádió Újság pályázatán több díszoklevelet nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.
 

Radó István (1914-?)

Radó István zeneszerző, szövegíró, Pécs. *1914, Szolnok. Szerzeményei: magyar dalok és magyar nótaszövegek: Álom volt csak, Ez a kislány, Mosolygott az Isten, Ősszel, Lány és asszony, stb. Dalaival több oklevelet nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Pataky László (1867-?)

Pataky László. *1867, Bikács. Zenei tanulmányait magánúton végezte, majd Faulwetter katonakarmester keze alatt működött a 68. gyalogezred zenekarában mint hegedűs. Magyar nótákat gyűjtött Faulwetter szerzeményeinek anyagához. Részt vett az 1903. évben Pósa Lajos és Porzsolt Kálmán által kezdeményezett cigányzenekari verseny megszervezésében, melyet a Dankó Pista szoboralap javára rendeztek. Mint hegedűs több jótékony célú hangversenyen játszott magyar nótákat. Az 1933-iki magyar nóta-olimpiász zsűri tagja. Több magyar nótát szerzett. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Pataky Gyula (1892-?)

Pataky Gyula sárospataki, szövegíró. *1892, Lőcse. Nótaszövegeit Kiss Dénes, Kelemen Ferenc, Hettmann László, Dénes Lajos stb. zenésítik meg. Ker. Ifjak indulója és Szózata, Mért kacagod (pénzdíjat nyert), Húzzad cigány (oklevelet nyert), Halvány arcod stb. Több vidéki és fővárosi lap munkatársa volt. Szerkesztette Zalaegerszegen a „Zalai Élet"-et.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Osztrovszky Kálmán (1889-?)

Osztrovszky Kálmán zeneszerző, Miskolc. *1889, Miskolc. Szerzeményei: népies magyar dalok, műdalok, tánczeneszámok, melyeket zongorára és énekkarra maga harmonizál. Ismertek: Nincsen annyi búzaszem, Csavargok az uccán végig, Hej, kis lovam, Sír zokog a Tátra, stb. Nemzetközi és országos magyarnóta pályázatokon sokszor kitüntetve. Képesített zongorakészítő-kereskedő. Édesapja által 1886-ban alapított üzletét 1909 óta vezeti. Anyai nagyatyja Keőszegi Laczkó Bertalan (Abony) saját színházával, egyike volt az első magyar színházalapítóknak. Tagja a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezetének.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Prikk István (1882-?)

Prikk István dr. dalköltő, Kiskunfélegyháza. *1882, Dunaföldvár. Szerzeményei (kb. 100): magyar és irredenta dalok, indulók, keringők, kisebb egyházi énekek. Műveivel a Rádió Újság magyarnóta szöveg (1934) és magyarnóta pályázatán (1935) emléklapot nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Pietsch Jolán

vitéz Pál Imréné Pietsch Jolán zeneszerző. *Fehérvíz. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Dalainak szövegét nagyrészt maga írja és harmonizálja. Szerzeményei: kb. 50 magyar nóta: Verembe estem, Pirosruhás kicsi lány, Messze földön, Nekem is van mennyországom, stb.; kb. 10 dal: Téli álom, Orgonavirágok, Rád gondolok, stb.; számos táncszám: Ha engem már nem szeret, Dalol a múlt, Nem írok többet bús levelet, stb. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak és a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Horváth Sándor (1870-?)

Horváth Sándor id. zeneszerző és nótaszöveg író. *1870, Dunaalmás. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Tanára: Sztojanovits Jenő és Vavrinecz Mór. Szerzeményei (szöveg és zene): műdalok, magyar nóták (kb. 320): Sok szép virág, Sárga piros, Kalapomon (megjelent 1892), Hervadoz a nyárfa (1894), Valamikor (aranyoklevelet nyert), Valami fáj, stb. Szerzeményeivel, melyek különféle zenekarok műsorán szerepelnek, több pályadíjat nyert. 1933-ban szerzői est keretében Cselényi D. adta elő dalait (Eger).

A magyar muzsika könyve. 1936.

Hlavács János (1895-?)

Hlavács János zeneszerző. *1895, Nyíregyháza. Szerzeményei (kb. 250): operettek, magyar nóták és táncszámok. Angyalok a kaszárnyában c. 3 felvonásos operettje 1934-ben színre került a Városi Színházban. Magyar nótáival több pályadíjat nyert. (1930-ban a magyar nóta-olimpiászon stb.)

A magyar muzsika könyve. 1936.

Kerek György (1910-?)

Kerek György, görög katolikus kántortanító, a Makói Turul Bajtársi Egyesület vezére. Szül.: Hajdúdorog, 1910. nov. 6., g. kat. Apja: K. György, anyja:, Bencze Anna. Képzettsége: tanítói, kántori és leventeoktatói oklevél. Alsóbb fokú iskoláit és tanítóképezdei tanulmányait jeles eredménnyel, ösztöndíj mellett végezte. Irodalmi munkásságáért már a diákévek alatt is többször nyert elismerést. Tanítói pályáját Hajdúdorogon kezdte, majd Leveleken, Nyírbélteken működött, onnan pedig Makóra került. Számos nemzeti irányú cikket, novellát és tanulmányt írt, melyek folyóiratokban és fővárosi napilapokban jelentek meg. Igen széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki. Versei, elbeszélései, tanulmányai, értekezései, színművei és dalai az átlagon jóval felüli tehetségről tanúskodnak. Saját szerzeményű nótáival két oklevelet nyert. Önálló munkái: Ének Magyarország Kormányzójáról, Szórakoztató percek, Maradok az ekeszarvnál. Magyar nóta-szerzeményeivel országos sikert ért el. Az utóbbi években több magas nívójú műkedvelő színielőadást rendezett. A „Szőlő és Borpropaganda Bizottság" országos irodalmi pályázatán: „A jó bor több mint orvosság'' című cikkével 100 pengős díjat nyert. L.: Makó, Toldy-u. 4.

Keresztény magyar közéleti almanach.

Bp. 1940-1944. 1. kötet

Macskássy Gitta

Dr. Nagy Antalné tinkovai Macskássy Gitta dalszerző. Erdélyből származott. Nótaszövegeit, melyek közül több pályadíjat nyert, Fráter Lóránd, Farkas Imre, Temesváry János, Seress Rezső, László Imre, Thegze-Gerber Miklós, Járosi Jenő dr., Vas Henrik, dr. Dobakné és Göncz Sári zenésítették meg. Megbántam, hogy szerettelek c. szövege Fráter Lórándnak hattyúdala volt. Tagja a Fráter Lóránd és Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Radvánszky József (1873-1947)

Gyöngyöstől Szolnokig

Radvánszky József

   1873. február 3-án született Gyöngyösön. Középiskoláit ugyanott végezte, majd a ferences szerzetesrend növendékei közé lépett, s a rend szabadkai, szegedi és kecskeméti intézetében végzett teológiai tanulmányokat. Diakónusi idejét Szolnokon töltötte, s 1896. május 4-iki pappá szentelése után első miséjét is itt tartotta. Jászberénybe került hitoktatónak, innen Szegedre, majd 1905-ben Szolnokra helyezte rendi elöljárósága. 1922-ben, majd 1924-ben súlyos lábtörést szenvedett. Rokkantként kilépett a rendből, s a váci egyházmegye szolgálatába állt. 1926-ban beköltözött az 1925-ben átadott szolnoki Eötvös téri szegényház egyik szobácskájába. A kápolnában misézett, s szervezte a templom építését. Az 1933. október 1-én felszentelt Jézus Szíve templomban 1947. február 26-án bekövetkezett haláláig lelkészkedett.

   Kedves foglalatosságai közé tartozott a nótaszerzés. A Bárd, a Rózsavölgyi és más kiadók tették közzé kottás füzeteit: Dalok a magányból, Búzavirágok, Megválás, Nefelejcsszirmok, Vándorfecskék, Síró nóták, Tavaszi napsugarak, Márciusi ibolyák, Őszi álmok. A Nótás Album (22 szerzeményével) szolnoki barátai kiadásában hagyta el a sajtót az alábbi ajánlással: „… nemcsak kertésze a lelki betegeknek, hanem művelője annak a költői műfajnak, amelyben az ő emberszerető szívének melegségét, lelkének derültségét a dalnak arany kelyhébe öntötte át. Hiszen a dal, a nóta, a magyar ember szívéhez jókedvében, bújában mindig hozzá forrott s éppen ezért, mert ezek a nóták oly kedvesek, oly igazán magyarosak, megérdemlik, hogy tartalmuk a szívekbe belopódzék, hogy megkönnyebbüljenek azok a magyar lelkek, akik felé ez a nemesszívű lelkipásztor az embernek az Istennel és embertársával való kibékülést, szeretetet, örök békességet és derűs jókedvet hirdet.”

  Egy időben szerkesztette a Magyar Nép című lapot, állandó munkatársa volt a Tiszamellék című újságnak és a szolnoki sajtónak (pl. Katolikus Élet). Egy időben ellátta a Katolikus Legényegylet elnöki és a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör alelnöki tisztét.
   Aranykeretes szemüvege mögött a szív és a lélek aranya is ott csillogott. Az egyik életrajzi kiadvány így méltatta Radvánszkyt: "Mint lelkész az Úr igéit hirdeti, mint költő a magyar dal hivatott népszerűsítője. A papot egy város társadalma tiszteli, a nótaköltőt egy ország népe szereti." 
   Emlékét – nótás füzetein kívül – ma még csak a temetői templom kriptájában lévő síremléke őrzi Szolnokon, a DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesület azonban tervezi egy munkásságát megörökítő márványtábla állítását.

Kósa Károly

Nyomtatásban a Nemzeti Muzsika - Kiadvány a nótakedvelő magyarság számára (Szolnok, 2012.) 6. oldalán olvasható.

Nagy József (1905-?)

Nagy József dr. zeneszerző, szövegíró, Rákospalota. *1905, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: magyar nóták (zene és szöveg). Valamikor egy tavaszon c. dalával a Fráter Lóránd Társaság magyar nóta-olimpiászán negyedik díjat nyert. Dalai: Én mindenkit kikacagtam, Veszek én még rámás csizmát stb. Szerzeményei gyakran szerepelnek nagyobb zenekarok, cigányzenekarok és a rádió műsorán. 1936-ban szerzői estet tartott.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Nyáry Ferenc (1889-?)

Nyáry Ferenc pápai zeneszerző, nótaköltő, Pápa. *1889, Sikátor. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei magyar nóták és nótaszövegek: Mint a nyíló akácvirág, Székely ábránd, Leventedal, Ingó-ringó rózsabimbó ez a lány, Rigófüttyös erdő, Házunk előtt, Mikor eljössz hozzánk, stb. Dalaival és nótaszövegeivel sok pályadíjat nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Boros Irén

Boros Irén (ifj. Szalay Lajosné) dalszerző, költő. Szerzeményei (szöveg és zene): Azt hittem, hogy, Kigyelmedet édesanyám, Ne csudálkozz, Sír a nóta, de régóta, Amíg fodros párnáidon, stb. (csak szöveg): Nagy bajom van, Daru madár, vándor madár, stb. Szerzeményei hangversenyeken és zenekarok műsorán kerülnek előadásra.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Boér Béla (1890-?)

Boér Béla zeneszerző. *1890, Sepsiszentgyörgy. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: Szomorúan búg a fenyőknek, Sötét felhők, Volt egy kislány, Rása szoknya, piros szoknya, Van egy nóta, Dongó a virágon, stb. Műveivel díszoklevelet nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Hegyi Anna (1896–?)

Hegyi Anna (gömörrozsnyói) énekesnő, született 1896. jan. 8-án, Rozsnyón, zenész-családból. Szépen csengő hangja már korán feltűnt a rozsnyói római katholikus zárda gyermekkórusában, és már ekkor foglalkozni kezdtek zenei kiképzésével. Miskolcon elvégezte a polgári iskolát, majd 1905-ben atyjával külföldre került, ahol (Drezdában és Berlinben) már énektanulmányokat folytatott. 1913-ban a Rákosi-iskola növendéke lett és mint tehetséges ösztöndíjas növendék, egy esztendő alatt végezte el a 3 éves tanfolyamot. Ezután a Király Színház szerződtette rendes tagnak, ahol az évek során számos szép sikert ért el, főképp a Csárdáskirálynő, Stambul rózsája, Cigánygrófnő, János vitéz, Kék mazur, Offenbach, Ripp van Winkle, Cigánybáró, Cornevillei harangok stb. darabok főszerepeiben. Főszereplője volt a Lavotta halálának 100 éves évfordulója alkalmával 1920-ban Tállyán rendezett országos ünnepségnek, amikor Lavottának, az ottani születésű Zempléni Árpád költőnek, a tokaji szőllők felújítójának: Bernáth Bélának és az ottani templomban keresztelt Kossuth Lajosnak négyes emléket állítottak. Vikár Béla író, Akadémiai tag, az ünnepi bizottság elnöke, Hegyi Anna szerepléséről alábbi kis versben emlékezik meg:

   Jó Lavotta virágos sírjánál
   Tengernyi nép könnyezve némán áll.
   Azt a könnyet, mely minden szembe gyűl,
   Hegyi Anna csalja ki egyedül.
      Megérezné, amért oly hőn eped:
      Feldobogna szíved, a rég kihalt.
      Jó Lavotta, hallanád ezt a dalt,
      Síron túl is él a hű szeretet.

1923-ban Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmával, mely egybeesett gr. Andrássy Gyula és Pákh Albert, Gömör szülötteinek 100 éves születési évfordulójával, az aggteleki cseppkőbarlangban rendezett országos éjféli ünnepély alkalmával az egy begyűlt ünneplők ezrei előtt énekelt Hegyi Anna magyar nótákat az ózdi gyári zenekar kísérete mellett, emlékezetes, mély hatást keltve. Azóta is sűrűn szerepel a hangversenydobogón operaáriákkal és magyar nótákkal.

Magyar Színművészeti Lexikon. Bp. 1931-1932.

Szentirmay Elemér (1836-1908)

SZENTIRMAY ELEMÉR

1835–1908

A régi nagy nótaköltőknek utolsója is meghalt, talán a legnagyobb valamennyi között. A magyar gentrynek egyik legszebb, legkedvesebb typusa, a nótakedvelő szállott vele sírba, csak hogy — csak úgy mint Simonffy Kálmánnál — eredeti alkotó és teremtő dalköltővé emelkedve és finomulva. Mikor fellépett, Budapest mulatása a czigányzenén kívül — nagy­ részben zsidó-német volt, egy bécsi külváros éjjeli életének keletibb, tehát romlottabb mása; mikor ő és Blaháné elfáradtak, a mulató Budapest már magyarrá lett: kettejük nagy érdeme.
Mert Blaháné nélkül nem tudjuk őt elgondolni; a bűvös lant Szentirmayé volt, de a híres láda, a mely azokat országra szólón elterjesztette, a Blaháné nótás ajka volt Tóth Ede és Csepreghy utánzói írtak népszínműveket, a melyekben az egyedüli elmúlhatatlanok és hervadhatlan értékűek a Szentirmay Elemér nótái; pl. a melyeket a »Nótás Katá«-ba írt Csupa bűbáj, csupa poézis; népköltészet és népzene, a mely egy nagy, istenáldotta tehetségben leszűrődik, megtisztul és örökszéppé finomul; zizeg a nádas »Tisza mentén, hódvíz partján«, »Fürjecske szól a búzában, pittypalaty, pittypalaty, pittypalaty!« és a hűvös nyári reggelen »Fehér galamb szállt alája«, hogy a kedves kezéből búzát szedegessen. Az ő szövegeit idéztem, pedig a kristályosodó aranyként rárakódott édes dallamokat kellene idéznem. A »Plevna nótát« (»Ne menj el«), a toborzó rhythmusúakat (»Hogyha én a dalos madárt hallgatom«), a bánatosokat, a víg csárdásokat, a gyöngéden enyelgő negédeseket (»Csongorádi kis barna«); de ki győzné mind elszámlálni? Egy nagy dalköltő egyénisége oly kimeríthetlen, mint a természet maga és a lélek, a melyeket dalaiban visszatükröztet.
Vadosfai és Zsidi Német János a Dunántúlon született. Fiatal korában (nem 1863-ban, mint bemondása alapján művemben írtam, hanem már 1857-ben) kezdett nótákat, különösen csárdásokat írni, de virágkorát a hetvenes évek elején érte el, a mikor mint nótaköltő a közismertté vált Szentirmay Elemér nevet kezdte használni. Nem is volt aztán sikere annak a népszínműnek, a melyben Blaháné nem énekelt az ő csodaszép nótáiból. Költői ereje idősebb korában is csak mennyiségre lankad, de nem minőségre. Mikor pár év előtt működését méltattam, levelezésbe lépett velem és beküldte legújabb nótáit; nem érzett azokon az öregség, friss volt az, mint a májusi gyöngyvirág; egy örökifjú kedélynek dalos megnyilatkozása.
Körülbelül 400 nótája mindig fog élni; bár testét eltemettük, ez mégsem halál; búcsúzunk egy testtől és üdvözlünk egy halhatatlant.

Dr. Fabó Bertalan (Vasárnapi Újság, 1908. 831. oldal)

Gálik Endre (1907-?)

Gálik Endre, zeneszerző, kereskedő. Szül.: Békéscsaba, 1907. jan. 25., evangélikus. Hat elemit végzett, zenetanulmányait magánúton sajátította el. Már fiatal korában feltűnt zenei tehetségével. Több verset írt, amelyeket meg is zenésített. Nótáit az utóbbi öt esztendőben az ország minden részében terjesztették és mindenütt nagy sikert arattak velük. Állandóan dolgozik zenei folyóiratokban. Bp.-en több önálló nótaestélyen szerepelt, arany és díszoklevelet nyert. Az Országos Dankó Pista Társaság választmányi tagja, az Írók és Zeneszerzők Szövetségének tagja, a Békéscsabai Zenészkör ügyvezető titkára. Lakik: Békéscsaba, II., Széchenyi-u. 6. Tel.: Békéscsaba 211.

Keresztény magyar közéleti almanach.

Bp. 1940-1944. 1. kötet

Urbán Imre (1913-1962)

Urbán Imre hegedűművész, zeneszerző, Szolnok. *1913, Szolnok. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Mint dr. Szilágyi Béla Magyar Regős Társaságának tagja, két éven át számos magyar városban és községben szerepelt mint hegedűs és énekes, főleg saját szerzeményeit adva elő. Szerzeményei hegedűre: Paganini szelleme, A-dur hegedűverseny, Ave Maria, Szent Erzsébet legendája, Élet-halál harca; zongorára: A kalifa álma, Fisz-dur ábránd, Szenyora szerenád, Álom dal, Altató dal stb. 150 magyar nótája közül a Hortobágyi csárda mellett c. az 1933. évi Országos Magyarnóta Olimpiászon II. díjat (ezüst koszorút) nyert. Zsuzsikám mondja meg c. táncszerzeménye a Magyar Muzsikaszó pályázatán I. díjat nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Balázs Gyula (1909-?)

Balázs Gyula újlaki, zeneszerző. *1909, Keszthely. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Tanára: Siklós A. Szerzeményei: kórusok, zenekari és zongoraművek, magyar nóták és tánczene-darabok. Műveivel több pályadíjat nyert. (Írók, művészek és zeneszerzők: arany oklevél, Fráter Lóránd Társaság országos magyar nóta-olimpiászán III. díj stb.) Gyakori szereplője a magyar rádiónak, ahol magyar nótákat zongorázik.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Bagdy István (1882–?)

Bagdy István dalköltő. *1882, Tiszaeszlár. Szerzeményei (kizárólag magyar nótaszövegek): Szőke Tisza haragjában megáradt... — Falu végén a nagy kerek tóban... — Asszonyom ne írjon bús levelet nekem... — Anyósnóta, stb. Dalszövegeit megzenésítették: Kárpát Z. dr., Murgács K., K. Császár Árpád, H. Bató J. stb. Több verskötete jelent meg (Régi mesgyén, Riadó, Megvirrad még, Mindig sírva). Elbeszélései különböző hetilapokban jelennek meg. Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság rendezésében, valamint társadalmi egyesületekben több előadást tartott.

A magyar muzsika könyve. 1936.

A magyar nóta

"Szerintem a magyar nóta a magyar kultúra, a magyar lélek egyik legsajátosabb terméke, amely a magyar népdalban, a környező népek népzenéjében, az európai egyházi és világi zenében gyökerezik, sajátos hangulata, előadása, hangszerelése van. Szöveghez igazodó dallama, szélsőséges dinamikája, a pillanatnyi lelkiállapothoz igazodó ritmikája van, késleltetett vagy meg-megiramodó kíséretével bizonytalan, labilis érzést kelt, ami a lélekből fájdalmat, a szemünkből könnyeket, a pohárból bort, a zsebből pénzt képes kihúzni. A társaság, az étel, ital (lakoma) is hozzátartozik, de ettől függetlenül is megélhet. Egyedül is lehet énekelni, húzatni, mert ennél a műfajnál erős hangsúly van a melódián..."

Dr. Szabó László professzor, a Magyar Kultúra Lovagja
(részlet a De szomorú a nótája annak, aki húzatja... 
című írásából)

Dr. Szabó László, a Magyar Kultúra Lovagja