2012. március 30., péntek

Kerek György (1910-?)

Kerek György, görög katolikus kántortanító, a Makói Turul Bajtársi Egyesület vezére. Szül.: Hajdúdorog, 1910. nov. 6., g. kat. Apja: K. György, anyja:, Bencze Anna. Képzettsége: tanítói, kántori és leventeoktatói oklevél. Alsóbb fokú iskoláit és tanítóképezdei tanulmányait jeles eredménnyel, ösztöndíj mellett végezte. Irodalmi munkásságáért már a diákévek alatt is többször nyert elismerést. Tanítói pályáját Hajdúdorogon kezdte, majd Leveleken, Nyírbélteken működött, onnan pedig Makóra került. Számos nemzeti irányú cikket, novellát és tanulmányt írt, melyek folyóiratokban és fővárosi napilapokban jelentek meg. Igen széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki. Versei, elbeszélései, tanulmányai, értekezései, színművei és dalai az átlagon jóval felüli tehetségről tanúskodnak. Saját szerzeményű nótáival két oklevelet nyert. Önálló munkái: Ének Magyarország Kormányzójáról, Szórakoztató percek, Maradok az ekeszarvnál. Magyar nóta-szerzeményeivel országos sikert ért el. Az utóbbi években több magas nívójú műkedvelő színielőadást rendezett. A „Szőlő és Borpropaganda Bizottság" országos irodalmi pályázatán: „A jó bor több mint orvosság'' című cikkével 100 pengős díjat nyert. L.: Makó, Toldy-u. 4.
Bp. 1940-1944. 1. kötet

2012. március 23., péntek

Macskássy Gitta

Dr. Nagy Antalné tinkovai Macskássy Gitta dalszerző. Erdélyből származott. Nótaszövegeit, melyek közül több pályadíjat nyert, Fráter Lóránd, Farkas Imre, Temesváry János, Seress Rezső, László Imre, Thegze-Gerber Miklós, Járosi Jenő dr., Vas Henrik, dr. Dobakné és Göncz Sári zenésítették meg. Megbántam, hogy szerettelek c. szövege Fráter Lórándnak hattyúdala volt. Tagja a Fráter Lóránd és Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak.

2012. március 16., péntek

Radvánszky József (1873-1947)

Gyöngyöstől Szolnokig

Radvánszky József

   1873. február 3-án született Gyöngyösön. Középiskoláit ugyanott végezte, majd a ferences szerzetesrend növendékei közé lépett, s a rend szabadkai, szegedi és kecskeméti intézetében végzett teológiai tanulmányokat. Diakónusi idejét Szolnokon töltötte, s 1896. május 4-iki pappá szentelése után első miséjét is itt tartotta. Jászberénybe került hitoktatónak, innen Szegedre, majd 1905-ben Szolnokra helyezte rendi elöljárósága. 1922-ben, majd 1924-ben súlyos lábtörést szenvedett. Rokkantként kilépett a rendből, s a váci egyházmegye szolgálatába állt. 1926-ban beköltözött az 1925-ben átadott szolnoki Eötvös téri szegényház egyik szobácskájába. A kápolnában misézett, s szervezte a templom építését. Az 1933. október 1-én felszentelt Jézus Szíve templomban 1947. február 26-án bekövetkezett haláláig lelkészkedett.

   Kedves foglalatosságai közé tartozott a nótaszerzés. A Bárd, a Rózsavölgyi és más kiadók tették közzé kottás füzeteit: Dalok a magányból, Búzavirágok, Megválás, Nefelejcsszirmok, Vándorfecskék, Síró nóták, Tavaszi napsugarak, Márciusi ibolyák, Őszi álmok. A Nótás Album (22 szerzeményével) szolnoki barátai kiadásában hagyta el a sajtót az alábbi ajánlással: „… nemcsak kertésze a lelki betegeknek, hanem művelője annak a költői műfajnak, amelyben az ő emberszerető szívének melegségét, lelkének derültségét a dalnak arany kelyhébe öntötte át. Hiszen a dal, a nóta, a magyar ember szívéhez jókedvében, bújában mindig hozzá forrott s éppen ezért, mert ezek a nóták oly kedvesek, oly igazán magyarosak, megérdemlik, hogy tartalmuk a szívekbe belopódzék, hogy megkönnyebbüljenek azok a magyar lelkek, akik felé ez a nemesszívű lelkipásztor az embernek az Istennel és embertársával való kibékülést, szeretetet, örök békességet és derűs jókedvet hirdet.”
  Egy időben szerkesztette a Magyar Nép című lapot, állandó munkatársa volt a Tiszamellék című újságnak és a szolnoki sajtónak (pl. Katolikus Élet). Egy időben ellátta a Katolikus Legényegylet elnöki és a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör alelnöki tisztét.
   Aranykeretes szemüvege mögött a szív és a lélek aranya is ott csillogott. Az egyik életrajzi kiadvány így méltatta Radvánszkyt: "Mint lelkész az Úr igéit hirdeti, mint költő a magyar dal hivatott népszerűsítője. A papot egy város társadalma tiszteli, a nótaköltőt egy ország népe szereti.
   Emlékét – nótás füzetein kívül – ma még csak a temetői templom kriptájában lévő síremléke őrzi Szolnokon, a DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesület azonban tervezi egy munkásságát megörökítő márványtábla állítását.
Kósa Károly

Nyomtatásban a Nemzeti Muzsika - Kiadvány a nótakedvelő magyarság számára (Szolnok, 2012.) 6. oldalán olvasható.

2012. március 9., péntek

Nagy József (1905-?)

Nagy József dr. zeneszerző, szövegíró, Rákospalota. *1905, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: magyar nóták (zene és szöveg). Valamikor egy tavaszon c. dalával a Fráter Lóránd Társaság magyar nóta-olimpiászán negyedik díjat nyert. Dalai: Én mindenkit kikacagtam, Veszek én még rámás csizmát stb. Szerzeményei gyakran szerepelnek nagyobb zenekarok, cigányzenekarok és a rádió műsorán. 1936-ban szerzői estet tartott.

2012. március 2., péntek

Nyáry Ferenc (1889-?)

Nyáry Ferenc pápai zeneszerző, nótaköltő, Pápa. *1889, Sikátor. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei magyar nóták és nótaszövegek: Mint a nyíló akácvirág, Székely ábránd, Leventedal, Ingó-ringó rózsabimbó ez a lány, Rigófüttyös erdő, Házunk előtt, Mikor eljössz hozzánk, stb. Dalaival és nótaszövegeivel sok pályadíjat nyert.